2012. január 21.

Diós meggyes

 Alcím: 
a
tökéletes süti...


Holnapra megszerzem a receptjét is, csak szólnom kellett és egy év után újra megsüttetett a diósmeggyes. Kár, hogy Pípapa már nem ehet belőle.

 Megint megtréfáltak az égiek, nagyon szerettem volna megmutatni a sóskalevesemet, amit már a család megevett, és hiába fényképeztem előtte, sajnos a picture cardot benne felejtettem a számítógépben, ezért volt sóskaleves, nincs sóskaleves, azt meg fotó nélkül mégsem írhatom le.... Majd legközelebb, mert biztos hamarost lesz legközelebb, főleg, hogy fagyasztókiürítést rendezek, már nyoma veszett a fagyasztott szilvás gombócnak, 1 doboz sóskának, 1 doboz nyári erőlevesmaradványnak (ez sk.), meg a fél zacskó múlt századi nudlimaradványnak (nem sk.). Holnap halazni fogok, és majdcsak leereszthetem végre azt a fagyasztót....

Viszont lett ez a diós süti, (nem sk.), de nagyon büszke vagyok rá, és ami annyira fejből készült, hogy csak holnap tudom elolvasni a receptjét a Nagymamánál, mert amikor soroltattam vele a hozzávalókat, volt egy két "meg még nemtudommi", ami nyilván a kavaráskor biztos, hogy volt valami, ha már ennyire tökéletesre sikerült, hogy kozmetikusnagyítón keresztül is oltáriul finomnak néz ki. Mindenesetre elég kevés maradt belőle....


A RECEPT:

 HOLNAP (I.23.....) :
A cetliken meggyes cseresznyés lepénynek nevezték, a két spájzolt Horváth Ilonában, mintegy négy jól  eldugott cetlit is találtunk, amin ugyanez a recept volt megörökítve az utókornak, s az ötödik már számítógépes nyomtatás volt. Az, Anyósom három hét múlva tölti a 80-at és saját kézzel törte, darálta hozzá a diót, a süti nagyon finom, csak úgy eteti magát, s még aznap elfogy garantáltan.



H O Z Z Á V A L Ó K:
2 db egész tojás, (csak kettő),
10 dkg margarin, vagy vaj,
25 dkg cukor,
10 dkg darált dió,
20 dkg liszt,
2 dl tej,
1 cs sütőpor,

kis üveg magozott meggybefőtt, de cseresznyével is nagyon finom,
zsírozott, lisztezett teflon tepsi,
 

E L K É S Z Í T É S :
Keverőtálban, gépi segítséggel, vagy ha bedöglött habverővel, és kézzel, "magad Uram, ha szolgád nincs" módszerrel, de aki ügyes fakanállal is tudja, habosan simára keverjük a kiengedett vajat az egyenként hozzáadott, és igen friss tojásokat, s az apránként hozzáadott cukrot, majd ezután inkább már kézzel habverővel, vagy lapos fakanálllal hozzákeverjük ismét csak apránként vegyesen a sütőporos lisztet, a tejet, és a darált diót.  Az apránként= annyit jelent, hogy nem zuttyantjuk zsupsz bele hübelebalázs módjára a hozzávalókat,  mert az úgy nem való, de főleg a tésztának nem tesz jót. Az eszközök használata a történelmi folyamatot mutatja, nekünk már megengedett a modern kor könnyítő eszköze, a robotgép, -mindenki úgy kereszteli ahogy jólesik,- de szép úgy lesz, ha csak az elején használjuk, s a keverő fakanállal fejezzük be a műveleteket. A régi asszonyok szimplán fakanállal tudták mindezt az egész folyamatot, csak egy kissé tovább tartott....
Az egészet kizsírozott, lisztezett tepsibe öntjük, majd a tetejére szórjuk, vagy szépen elosztjuk a jól kicsöpögtetett, magozott meggyet. Esetleg nyáron friss meggy, vagy friss cseresznye is mehet bele.
Ezt mindenki kedve szerint tegye, hallottam már olyat, hogy a meggyszemeket porcukorba forgatják előtte, de olyat is, hogy lisztbe, ezeket a meggyeket, most leginkább csak magába szórta a Mama a tészta tetejére.
Ez az adag egy sima piskóta sütésére való tepsibe fér, nagy tepsibe 1,5 adag kell.
Sütése ugyanúgy történik, mint a piskótáé, vagyis zárt sütőajtó mellett (mert ha kinyitod összeesik) előmelegített sütőben 200 °-on süsd kb 10 percig, majd vedd le a hőfokot egy kicsit 160-170°-ra és süsd még 20-30 percig. Sütője válogatja, általában 35-40 perc alatt megsül, s a kíváncsiskodóknak nagyon szépen összeesik, ha sűrűn nyitogatják a sütő ajtaját, ezért a siker érdekében mindenkit karanténba zárni a sütés idejére.


Jó étvágyat!



1 megjegyzés:

Terike írta...

Nagyon guszta, kérem a receptet!